János-hegy

A János-hegy a Budai hegység tagja Budapest legmagasabb pontja és egyik legismertebb legszebb kilátóhelye. Az 528 méter magas csúcsról teljes körpanoráma nyílik.

A hivatalos Johannesberg (János-hegy) elnevezést a hegyen felállított Szent János-szoborról eredeztetik, ezt használták a nyilvántartásokban és a térképeken. Egy másik népmonda alapján a törökverő Hunyadi Jánoshoz köthető, akinek itt Márta, egy szép görög leány mentette meg az életét. Azonban a Buda környéki svábok Pressburger Bergnek (Pozsonyi-hegy) nevezték a hegyet, ugyanis egy régi legenda szerint a hegy ormáról ellátni egészen Pozsony váráig. Döbrentei Gábor, aki egész életét a nyelvtörténet kutatására tette fel, a reformkor magyarosító törekvéseit erősítve indítványozta, a Buda környéki régi helynevek visszaadását. 1847-es dűlőkeresztelőn Johannesberget a budai tanács határozata szerint Pozsonyi hegynek kell nevezni, amely „név a város régebbi határjárási jelentéseiből vétetett, hol egyszersmind az elnevezés okául az hozatik elő, hogy e hegy ormáról Posony várát látni”.

Mennyi valóságalapja lehetett, tényleg elláthattak egészen Pozsonyig? A tudományos fizikai vizsgálatok cáfolták ezt. Mindenki ismeri a délibáb jelenségét, ugyanis a fénytörés miatt a tárgyak úgy tükröződhetnek a levegőben, mint a víz felszínén. Ezzel magyarázható, hogy a János-hegy tetejéről nyári zivatar után olykor láthatóvá válhatott a Pozsonyi várrom, s innen magyarázták a Pozsonyi-hegy elnevezést. Később megállapították, hogy ehhez legalább 2100 méter magasnak kellene lennie a főváros legmagasabb pontjának. A Pozsonyi-hegy név, mint a János-hegy hosszú, északnyugati nyúlványának a neve maradt fenn.

Erzsébet-kilátó

Erzsébet királyné 1882-ben járt először a János-hegyen. Korábban is állt már egy kilátó, egy gloriett, egy egyszerű fából készült vadász les volt, melyet az akkoriban fellendülő turizmusnak következtében egyre gyakrabban használtak kilátóként. „Csodálom az embereket – mondta –, miért mennek oly messze vidékre nyaralni, mikor e hegyek s az itteni kilátás kiállja a versenyt a legszebb világrészletekkel.” Gömör Havas Sándor törvényhatósági bizottsági tag javasolta elsőként, hogy a város emlékkővel jelölje meg azt a helyet, ahonnan Erzsébet királyné gyönyörködött a város panorámájában. Ez a legenda köthető az Erzsébet térdeplő majd a kilátó eredetéhez.